2015. augusztus 31., hétfő

London: Brighton, egy nap a tengernél

Mikor a londoni hetet tervezgettük sokat gondolkoztunk azon, és mások is kérdezték, hogy kimozdulunk-e a városból, vagy végig ott leszünk. Az alapkoncepció az volt, hogy maradunk, hisz először látjuk a várost, biztosan lesz annyi program, ami egy hétre elegendő, minek töltsük a drága időnket felesleges utazgatásokkal egy-egy távolabbi helyszín kedvéért. Egyedül Brighton merült fel, mint egy lehetséges, és nem túl távoli úticél, mert hát ott a tenger. Mikor londontjárt barátainkat kérdezgettük, hogy miket érdemes megnézni, mi az ami kihagyhatatlan, ők is javasolták ezt a tengerparti üdülővárost, mert hogy nagyon szép. Így végül, mikor összeállt a teljes heti tervünk láttuk, hogy bele fog férni egy egynapos kiruccanás.


2015. augusztus 29., szombat

London: Múzeumok

Mint minden nagyváros, London is bővelkedik különböző múzeumokban, a galériáktól kezdve a különböző tematikus kiállításokig. Rómában és Párizsban is jártunk több képzőművészeti múzeumban, így Londonban most más témák felé fordultunk. Egyértelmű volt, hogy a British Museumot - a  világ különböző tájairól összegyűjtött kincsekkel - felkeressük, bár azt is tudtam, ezt sem fogjuk tudni egy nap alatt bejárni, így már előre tájékozódtam a főbb tematikákról, hogy tudjunk választani. Aztán Viánál olvastam a Természettudományi Múzeumról is, hogy ott micsoda dínók vannak, amit muszáj volt látni, és erről Viktort sem kellett sokáig győzködni. A harmadik pedig a Science Museum volt, amiről én is olvastam, munkatársam is nagyon ajánlotta, és végül Viktor beszélt rá, hogy ott is sok csodát fogunk látni.


2015. augusztus 27., csütörtök

London: Greenwich, a térképészek Mekkája

Greenwich. Melyik térképésznek vagy földrajzosnak ne dobbanna meg a szíve, és ne jönne lázba ennek a névnek a hallatán. Hiszen itt kezdődik minden. No jó, legalábbis a földrajzi hosszúsági körök és az időzónák számítása. És ez nekünk fontos, már-már kultikus hely. Így egyértelmű volt, mikor elkezdtük otthon megtervezni a heti programunkat, hogy Greenwichbe elmegyünk, mert azt a vonalat látni kell.

Juli nyugaton | Viktor keleten

2015. augusztus 25., kedd

London: A teniszszentély

Úgy látszik nyaralás már nem maradhat ki valami híres sporthelyszín meglátogatása nélkül. Persze azért kérdezzük meg erről Julit is, mivel eddig a sport csak a fociban, a helyszínek pedig híres stadionokban nyilvánultak meg, ő pedig egyáltalán nem rajong ezért a remek sportágért. (Be kell valljam, én is egyre kevésbé.) Ráadásul a stadionokat is csak kívülről tudtuk eddig szemügyre venni. Már Párizsban is felmerült, hogy a Stade de France helyett a Roland Garros helyszínét látogassuk meg, végül azonban mégis a stadionhoz utaztunk ki. Londonban talán még nagyobb volt a dilemmám, hiszen a Wembley és Wimbledon is a saját sportáguk ikonikus helyszínei. A választásunk ezúttal a teniszre esett. És milyen jól tettük...


2015. augusztus 23., vasárnap

London: Egy monarchia élete

London és egész Anglia életét áthatja az a tény, hogy az államformájuk még máig királyság. Korábban még nem jártunk ilyen országban, és ez turistaként sem elhanyagolható szempont, illetve jelen van az egész ország életében. De mivel hatalmuk már csak jelképes, inkább reprezentatív szerepe van a királyi családnak, így a birodalom szereti őket, őszinte tisztelet övezi őket, ami az arra járó turistákra is átragad. Egészen más érzés volt olyan kastélyokban, várakban járni, olyan tárgyakat megnézni, amiket nem többszáz évvel ezelőtt használt egy "mesebeli" király, hanem a mai napig élő elemei a királyi család mindennapjainak. Én kedvelem a kastélyokat, és a hasonló történelmi helyeket, szívesen nézegetem a régmúlt tárgyait, és gondolkodom el a régi emberek életén, de ez most egy egészen különleges élmény volt így. Induljunk most egy sétára, melyben megmutatom, milyen királyi és birodalmi helyszíneket kerestünk fel a hetünk során.

2015. augusztus 21., péntek

London: Illésék szekerén

Végre ide is eljutottam. Azt nem mondhatom, hogy gyerekkori álmom vált valóra az idei, Londonban tett nyaralásunkkal (ugyanis az Róma volt), de a két hatalmas európai turistaközpont, Róma és Párizs után mindig is szerettem volna eljutni a ködös Albionba. Az ember tudja, legalábbis sejti, hogy az angol népek másfélék, nem hasonlíthatók a laza olaszokhoz, vagy a művész franciákhoz (hogy két klasszikus sztereotípiát is ellőjek). Szerettem volna viszont azt is megnézni, hogy vajon az angolok tényleg udvariasak? Tényleg annyira ragaszkodnak az uralkodójukhoz? Tényleg állandóan halat esznek krumplival? Az eltöltött 8 nap alatt jó néhány kérdésre választ kaptunk, olyanra is, amit fel sem tettünk.