2022. november 1., kedd

Pilisborosjenő - 2 in 1

Először majdnem úgy akartam indítani a bejegyzést, miszerint ez a poszt NEM az egri várról fog szólni. Aztán, ahogy a fényképeket átböngésztem, kiderült hogy mégis... Legalábbis részben, de nem a klasszikus formában.

Idén úgy alakult, hogy kétszer is pilisborosjenői kirándulást terveztünk magunknak. Persze ez nem meglepő, mivel a környék roppant tetszetős, nem véletlen tehetik ki a lakók a "Megtelt" táblát egy naposabb hétvégi napon a parkolóra. Az első alkalommal mi is egy hasonló, napsütötte vasárnapon kerekedtünk fel, másodszor viszont egy őszi, ködös napon, ami szintén megannyi érdekességet tartogatott a számunkra.

2021. július 22., csütörtök

Kéktúra 16.szakasz - Visegrádi-hegység

Dátum: 2021.07.22.
Táv: 26,5 km
Mozgási idő: 5h 45m
Mozgási átlagsebesség: 4,6 km/h
Teljes sebesség: 3,9 km/h
Teljes szintemelkedés: 604 m
Nehézségi fok: ***

Útvonal:
Dobogókő - Sikárosi erdészház - Pilisszentlászló - Pap-réti erdészház - Nagy-Villám - Visegrád komp

Napra pontosan 5 évvel ezelőtt kéktúráztunk utoljára. Akkor fejeztük be az ötnapos Balaton-felvidéki túránkat. Azóta nem volt rá módunk, főleg kislányunk születése miatt. Szerencsére mostmár vele is lehet túrázgatni, aminek nagyon örülünk, de azért még a felnőtt távok, kihívások messze vannak. Mostanában azért már sokszor motoszkált a kéktúra a fejemben, hogy ha lesz rá módunk, csak folytatni kéne. Kaptunk is az alkalmon, hogy Nóri első önálló, egyhetes nyaralását tölti az egyik nagymamánál. Akkor csak kéne csinálnunk valamit, amit vele nem tudunk megtenni. Elég hamar jött a túra ötlete, majd latolgattuk kicsit, hogy mely hiányzó szakaszt is tudnánk beiktatni értelmesen egy napba. Végül a Dobogókő-Visegrád mellett döntöttünk, ilyen irányba, ugyanis azt éreztük, hogy a fordított irány, dupla (1200 m-es) szintemelkedéssel jelenlegi kondíciónknak kicsit sok lenne. Szerencsére a meteorológusok is tökéletes kirándulóidőt jósoltak mára, így nem volt más hátra, mint lelkesen várni a nagy napot.



2020. december 5., szombat

Szökés a hétköznapokból

Dátum: 2020. 11. 13.
Táv: 13,8 km
Mozgási átlagsebesség: 4,2 km/h
Mozgási idő: 3h 20m
Teljes szintemelkedés: 542 m
Nehézségi fok: **

Az elmúlt éveink nem a nagy túrákról szóltak. Már annak is örültünk, ha pár órára kijutottunk valahova a természetbe sétálni egyet. De ahogy a kislányunk nő, úgy igyekszünk vele is egyre többet kirándulni, új helyeket felfedezni, és reméljük idővel belőle is egy lelkes turistát tudunk faragni. Most úgy látjuk, van remény, mert általában (kisebb-nagyobb nyüsszögésektől eltekintve, helló dackorszak) lelkesen caplat velünk. Szeret kilátókba mászni, kincsesládát keresni, de a városi sétákon is mindig tudunk neki valami érdekeset mutatni. Mostmár képes kb. 5 kilométeres távokat megtenni, aminek nagyon örülünk, de így több mint 3 év után elkezdtünk egy kicsit többre vágyni. Úgy döntöttünk, a tavaszi 3 hónapos bezártság után, és az ismét a fejünk felett gyülekező felhők elől elszökünk egy fél napra, csak mi kettesben, Viktorral. Kivettünk egy pénteki napot szabinak, Nórit elhelyeztük az oviban, mi pedig nekivágtunk a hegynek.



2018. április 19., csütörtök

Tavaszi hangolódás

A múltkori pannonhalmi séta sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, ismét kimozdulunk valamerre. A szüleim épp jöttek minket meglátogatni, így ötösben sétáltunk egy jót. Először csak a Margit-szigetre gondoltunk, de mivel ott a Vivicitta futás zajlott, így más helyszín után kellett néznünk. Gondoltuk, akkor már legyen valami erdőszerű. Menjünk a Normafára! Nem jó, ilyen időben ott van a fél város, nem tudunk parkolni. Akkor a “Macisba”! Így tértünk vissza a közel egy évvel ezelőtti egyetlen 2017-es túránk színhelyére.

2018. április 8., vasárnap

Nagypéntek Pannonhalmán

Bizony, több mint egy éve nem készült új bejegyzés. De nem csak bejegyzés nem készült, mi sem voltunk kirándulni. Ennek a passzivitásnak a tavasz folyamán egyre gömbölyödő hasam volt az oka, már csak kisebb sétákra tudtunk vállalkozni, amik nem kerültek lejegyzésre. Aztán nyár közepén megszületett a kislányunk, és vele ősszel csak egy kisebb sétát tettünk a Normafán. Hosszú volt a tél, már nagyon vártuk a tavasz beköszöntét, amikorra Nórink is akkora lesz, hogy kenguruba pakolhassuk, és kimozdulhassunk kicsit. Nyolc hónapnyi otthonülés után már nem győztük figyelni az időjárás előrejelzést, hogy mikor köszönt be végre a tavasz. A húsvéti napokat Győrben töltöttük a szüleimnél, és szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk.

2017. március 4., szombat

V. Nőnapi Virág Futás és séta

Hosszú volt a tél, ahogy a bejegyzések elmaradásán is látszik, az elmúlt hónapokban nem voltunk túl aktívak. Legalábbis túrák tekintetében. Viktor azért a futást télre se hagyta abba, így nagyon fitten vág neki az idei szezonnak. Az elhúzódó hideg végét nehéz volt kivárni, vágytunk már ki a természetbe, a finom tavaszi levegőre. Még tavaly meséltek erről a rendezvényről a barátaink, és már akkor elhatároztuk, hogy ha minden jól alakul, akkor idén mi is jövünk, és itt nyitjuk a szezont. Végül úgy alakult, hogy csak Viktor futott, de sétáló, megfigyelő résztvevőként én is kint voltam.


2016. október 24., hétfő

XXXII. Geocaching Fesztivál és Verseny

Dátum: 2016. 10. 01.
Táv: 14 km
Mozgási idő: 3h 48m
Teljes átlagsebesség: 3,6 km/h
Mozgási átlagsebesség: 4,7 km/h
Teljes szintemelkedés: 420 m
Nehézségi fok: ***

Útvonal:
Vinye (Hosszúház turistaház) - Iszka - Keselő-hegy - Pálháza - Likas-kő - Hódos-ér völgye - Vinye

Valahogy a Nagy Kéktúránk után egy kicsit megcsappant a lelkesedésünk, vagy szimplán csak túltoltuk a pihenést, de az biztos, hogy sok bejegyzés nem született az elmúlt időszakban. A fő ok természetesen csak annyi, hogy mostanában egy kicsit más dolgokra fókuszáltunk (pl. 10 km-es futóverseny), vagy egyszerűen csak lusták voltunk. Hogy ebből az állapotból kizökkenjünk, pont kapóra jött, hogy az idei őszi geocaching verseny Vinye központtal került megrendezésre, ami pedig abszolút hazai pályának tekinthető, mint ahogy a továbbiakból ez hamarosan kiderül.