Christkindlmarkt

A december általában már a karácsonyi készülődésről, várakozásról szól, az idő sem kedvez a nagy kirándulásoknak, legfeljebb ha leesik egy kis hó. Ilyenkor már bejegyzések sem nagyon születnek, de idén ötvöztük a városnézést a karácsonyra hangolódással, és átruccantunk egy napra Bécsbe. A barátaink hívtak el minket, mi pedig örömmel vállalkoztunk az útra. Már komolyabb múltunk van a várossal, mindig öröm visszatérni. Először 2008-ban töltöttünk el ugyanígy egy napot kettesben az adventi vásárban, majd 2009-ben az őszi félévet Bécsben töltöttem Erasmus ösztöndíjjal. Az alatt a pár hónap alatt is sok élményem lett a városról, rengeteget sétáltam, megismertem az egész belvárost, járt nálam látogatóban Viktor, a szüleim, Evelinék és Viktor szülei is, így most kint is rengeteg emlék rohant meg.

A mostani utat egy gyöngyösi utazási iroda szervezte, de mi itt Győrben szálltunk fel a buszra. Innen azért sokkal egyszerűbb és rövidebb kiérni. A Schwedenplatzon szálltunk le a buszról, és innen indultunk egy kb. 2 órás sétára a csoporttal közösen. Így olyan helyekre is eljutottunk, ahol korábban még nem jártunk a belvárosban.

Ortodox templom

Mielőtt elértük volna a Stephansdomot és megnéztük a jezsuita templomot is, ami egy kis téren bújik meg a többi épület ölelésében. Ide be is mentünk, és épp az orgona is szól, így igazán szép volt a hangulat. A templom belseje egy erősen barokk templom arcát mutatja, már-már túldíszített.

Jezsuita templom

Innen már csak pár kis utcán kellett végigkacskaringózni, és elértük a Stephansdomot. Bécs belvárosát egyébként pont ezért szeretem, mert tele van kis szűk, hangulatos utcácskákkal, ahol az ember fel-le barangolhat, de el nem tévedhet. Valahogy ez Pesten nekem hiányzik, ott minden sokkal nagyobb, forgalmasabb, elveszik ez a kedves hangulat, ahol az ember vissza tud utazni az időben. A Stephansdom ugyan körbesétálható, de viszonylag szűk helyen áll, így fényképezni elég nehéz. 

A Dom körül volt egy kis szabadidőnk sétálni, majd a Grabenen, a város egyik legszebb sétálóutcáján lesétáltunk a Hofburghoz. Természetesen már az egész belváros fel volt szerelve az ünnepi fényekkel, amit este aztán meg is csodálhattunk teljes pompájában. Itt a városban még az tetszik nagyon, és ezt már korábbi ittlétemkor is megfigyeltem, hogy nem csak eldugott üres placcokon árulnak karácsonyfákat, hanem itt a Graben közepén is számtalan rendben felsorakoztatott fa illatozott, és várta a leendő gazdákat.

Graben

Most a Hofburgot is csak kívülről néztük meg, majd a híres rózsakerten keresztül sétáltunk le utunk fő céljához, a Rathausplatzra, ahol a legnagyobb karácsonyi vásár áll.

Hofburg

Kandikál a városháza tornya  

Itt aztán szabadjára engedett minket az idegenvezető, és egészen késő délutánig önállóan járhattuk a várost.

Először ezt a vásárt kezdtük el körbejárni, amíg nem volt még akkora a tömeg, és hozzá lehetett férni a bódékhoz. De nem néztük meg az egész hatalmas teret, csak egyik ágát, aztán inkább sétálni indultunk a városba. Ebben a vásárban az a szép, hogy nem csak az árusok bódéi jelentenek látványosságot, hanem a körülötte lévő parkban is el van rejtve egy-két kedves apróság, mókusok a fákon, erdei kunyhók.

Rathaus

Tapasztalatból tudjuk, hogy bár a városháza előtti vásár számít a legnagyobb attrakciónak, mégsem ez a legszebb. Legalábbis szerintem. Illetve itt a puncsosbögre sem tetszett igazán, így útra keltünk. Meg amúgy is rengeteg időnk volt, annyit nem akartunk egy helyen eltölteni. A Ringen indultunk el, elsétáltunk a Parlament előtt, majd az azt követő kanyarban, a kedvenc virsliárusunknál vettünk ebédre sültkolbászos hotdogot.

Parlament

El is majszoltuk őket mire odaértünk a következő, és szerintem legszebb vásárba, ami a Naturhistorisches és a Kunsthistorisches Museum közötti téren, a Mária Terézia szobor körül áll. Itt igazán csak szép kézműves termékeket árulnak. Úgyhogy ajánlom is mindenkinek, aki arra jár, ne hagyja ki. A délután előrehaladtával egyébként egyre jobban leszállt a köd, nagyon hamar be is sötétedett.

Naturhistorisches Museum

Ezután elsétáltunk még a Karlsplatzra, ami azért egy szép séta, de oda jártam mellé egyetemre, így végig szerettem volna járni újra, ezt az utat. És azon a téren is van kirakodás. A tér egyébként mindig nagyon látványos, mert egy hatalmas, kupolás-tornyos templom uralkodik felette.

Karlskirche

Miután itt is jól kibámészkodtuk magunkat, elindultunk visszafele, sétáltunk egy kicsit a Mariahilfer Straßen is, majd ennek a végén a Museumsquartier előtti téren felmelegítettük addigra már meglehetősen kihűlt testünket egy jó kis punccsal. És itt már a bögre is megfelelő volt. :)

Mariahilfer Straße

Mire visszaértünk a városháza elé, már kezdtek kigyúlni a fények, a fák különböző világító lámpásokkal voltak feldíszítve, és ragyogott az egész mindenség. A nagy ködben, a fényeken túl a városháza tornya már csak sejtelmesen emelkedett fölénk. Ekkorra már hatalmas lett a tömeg, elég nehéz volt az előrejutás. Még egy kicsit nézelődtünk, aztán a megbeszélt időpontra összegyűlt a csapat a Burgtheater előtt.

Rathausplatz

Rathausplatz ködbe veszve

Burgtheater és az adventi koszorú

Innen még egy kis közös kerülővel visszamentünk a belvárosba, és megnéztük a kivilágított Burgot, a Grabent, és a környező utcácskákat. Ha valahol, hát ebben a városban így este eléri az embert a karácsonyi hangulat. Meg is beszéltük Viktorral, hogy milyen jó ezzel a kirándulással kezdeni a két hetes karácsonyi szabadságunkat, és így hangolódni az ünnepre.

a Graben fényei

Egy nagyon tartalmas, és meglehetősen fárasztó, egész napos sétálás után kászálódtunk vissza a buszba. Fentről még egyszer megcsodálhattuk a várost, mikor végighajtottunk a Ringen. Az utazás még meglehetősen macerás volt, nagyon nagy volt a dugó az autópályán, de aztán egyszer csak hazaértünk.